Ahogy korábban már írtam, június 26-án történt először, hogy Pamacs minden kis- és nagy-dolgát a szabad ég alatt végezte.
Ekkor persze még nem beszélhettünk szobatisztaságról, mert néha fent, néha lent végezte a dolgát.
Azért, hogy elősegítsük a dolgot elkezdtük felszedni a larakott pelenkákat, még gyakrabban mostunk fel fertőtlenítőszeres vízzel, gyakrabban vittük le, és minden alkalommal, amikor lent végezte a dolgát kapott egy jutalomfalatot.
Egy idő után már csak akkor végezte fent a dolgát, ha valami miatt nem tudtuk levinni a megszokott, bejáratott időpontokban.
Emellett augusztus elejétől már csak naponta kettő alkalommal kap enni. Így sokkal könyebb volt kitalálni, hogy mikor van neki a rendszeres kis- és nagy-dolga. Felszedtük az utolsó pelenkát is.
Augusztus közepe felé arra lettünk figyelmesek, hogy időnként leül elénk, halkan morog és néhány rövidet ugat.
Eleinte nem tudtuk mit akar, mert ezek az események közel voltak a rendszeresített sétákhoz.
Egy alkalommal, amikor ezt két séta közötti időpontban csinálta és nem figyeltünk rá, 10 perccel később odapisilt az előszobába.
Ekkor merült fel, hogy lehet hogy jelezni akar nekünk, csak mi nem értettük meg a jeleket. Azóta minden alkalommal, amikor leül elénk, halkan morog és néhány rövidet ugat, ha tehetjük azonnal levisszük. Eddig minden alkalommal volt kis- vagy nagy-dolog.
Most már két hete nem történt semmilyen "baleset", minden dolgát lent végzi, és ha sürgős neki, akkor jelez nekünk.
Ezért Pamacsot mostantól ünnepélyesen és hivatalosan is szobatisztának nyilvánítjuk.
HURRÁ!
(Z)
